Baba sorsa
A kertészet faházában Ino a harmadik
kávéját fogyasztotta, miközben az órájára sandított. Fél három, és Sainak se
híre- se hamva. Úgy volt, hogy ma szabadnapos lesz, de a szülei tragacsának
mind a négy kerekét kilyukasztotta valami huligán, mikor vissza indulhattak
volna, ezért be kellett ugrania dolgozni. A tegnapi nap is tele volt
furcsaságokkal, melyek ma sem hagyták nyugodni. Reggelizés közben Sakura csak
ide-oda tologatta a tükörtojást a tányérján, és alig szólt pár szót.
A Haruno éppen a locsoló kannát
kotorta elől szekrényből, mielőtt gyerekkori barátja mellé lépet.
– Esetleg dolgozhatnék nálatok? Ott
hagyom a sulit.
Ino felsóhajtott, majd lehuppant a
székre. Tollát az állához emelte, míg felnézett a plafonra.
– Jól átgondoltad? Előfordulhat, hogy
teszt is téved. Sőt az se lenne rossz ötlet, ha szólnál Sasukénak. Elvégre ő az
apa.
Sakurának potyogni kezdtek a
könnyei.
– Nincs oda a gyerekekért. Sajátot
meg végképp nem akar. Talán jobb, ha nem is tudja meg az állapotomat.
– Ezt verd ki fejedből! Joga van
tudni! – csattan fel felháborodottan a Yamanaka, mikor megszólalt a bejárati
ajtó felé szerelt csengő.
Sai végig futtatta a tekintetét a két
hölgyeményen, majd kedvesen elmosolyodott. Tréfásan megkérdezte, miről folyt a
pletyka mielőtt belépett. Ino zavartan rávágta, hogy semmiről, ezután legyezni
kezdett a kezével, mintha el akarná tüntetni a bizonyíték nyomait. A művész
beletörődve megvonta a vállát, majd homlokon csókolta múzsáját. Ezt követően a
háta mögé rejtett karját előle nyújtotta, átadva Inonak az epres Oreot. A
szőkeség nyomban felbontotta, és körbe kínálta a társaságot.
Sakura elvet két kekszet, majd jó
ízűen megette.
– Lehet, hogy ebédre paradicsomot, és
uborkát fogok enni. Melléjük meg veszek Oreot – közölte vidáman a Haruno.
– Furcsa egy menü – vigyorgott Sai,
miközben az órájára sandított – Még nem ebédeltetek?
Ino megrázza a fejét, utána nevetve
elmesélte a párjának, hogy Sakura tegnap este az összes paradicsomot
megeszegette a hűtőből.
A bérgyilkos hangosan felnevetett,
majd ismét megszólalt a vendéget harsogó jelző.
– Üdv – köszöntötte közönyösen az
Uchiha a víg csapatot.
– Sasuke! – kiáltott fel boldogan a kislány, mikor észrevette a
szerelmét.
A maffiavezér sötét vállig érő haját bosszúsan
hátra simította, miközben a bagóját ledobta, és eltaposta.
– Tilos a dohányzás – bökött az
ablakra akasztott táblára Sasuke, mikor felfigyelt a szőkeség torz arcvonására.
Sakura védekezőn összefonta maga
körül a karját, tapasztalva, hogy az Uchiha rossz hangulatában volt. A kasza
mögött lévő seprőhöz ment, hogy feltakarítsa a cigicsikket.
A maffiavezér oldalra lépet, hogy a
kislány akadálytalanul el tudja végezni a dolgát. Mikor a Haruno vissza akart
indult a férfi megragadta a csuklóját.
– Kicsit szívélyesebb fogattatást
vártam tőled – dorgálta meg Sasuke a választottját.
– Csak váratlanul ért, hogy itt vagy.
Nem szóltál, ezért – magyarázkodott pirongva Sakura, mikor hirtelen felemelte
az állát a szerelme, és lecsapott az ajkára.
Az Uchiha átnyomta a nyelvét a
naivság szájüregébe, és körkörös mozdulatokkal ingerelte. A partvis a lapáttal
együtt hangos csattanással esett le a földre.
Ino elvörösödve bámulta a
szenvedélyesen csókolózó párt. Olyan sóvárgó vágyat árasztottak magukból, hogy libabőrősé
vált. Sai mosolyogva jobbra-ballra fordította a fejét.
– Gyere – húzta maga után Sasuke a
leányzót, de mielőtt kilépet volna a válla felett vissza pillantott a bérgyilkosra,
akinek elkomorult az ábrázata.
Ino aggodalmasan harapdálni kezdte a körmét.
Akárhányszor találkozott Sasuke Uchihával, rettegés kerítette hatalmába.
*
Sakurának a kocsi döcögtető ritmusára
egyre jobban émelyegni kezdett a gyomra. Az ablaküveghez fordult, és eltakarta
a száját, hogy visszatartsa a hányingerét. Nem akart szólni az Uchihának a
gyengélkedéséről, mert akkor magyarázattal kellene szolgálnia. Szerencsére
betértek egy útba eső benzinkúthoz. Az üzemanyag intenzív szaga volt a végpont
a Haruno számára. Kiugrott a szürke BMV-ből, és a füves részre szaladt. A vézna
fának támasztotta a tenyerét, majd hagyta távozni magából a gyümölcsös kekszet.
A maffiavezér vonásai megkeményedtek,
és ökölbe rándult a keze. Ráförmedt a kislányra, hogy üljön vissza, ameddig ő
be megy fizetni.
Az út további része kísérteties
csendben telt. Sakura az ásványvizes palackot birizgálta, miközben oda-oda
sandított a szerelmére. Érezte a feszültséget a levegőben, ezért meg sem mert
mukkani.
– Van valami mondanod a számomra? –
kérdezte Sasuke, mikor majdnem haza értek.
Sakura idegeskedve tördelni kezdte az
ujját, majd halkan azt felelte, hogy nincs. A leghihetőbb indokkal válaszolta
meg a rosszulléttét, miszerint elrontotta valamivel a gyomrát. Mivel a férfi
nem fűzött hozzá semmit, megkönnyebbülten felsóhajtott.
Sasuke amint a lakásába megérkezett
kulcsra zárta a bejárati ajtót, és az amerikai konyha pultjához kényszerítette
Sakuárt, aki riadt kismadárként szabadulni akart.
– Utoljára kérdezem, van valami
mondanod számomra!
Sakura ijedten megrázta a fejét, mire
az Uchiha hüvelyk-és mutatóujja közé fogta az állát, ezáltal arra kényszerítve
a kislányt, hogy a szemébe nézzen.
– Hazudsz! – emelte fel erélyes
hangját a maffiavezér, míg bal tenyerét a párja hasára tette – Eltitkolod
előlem az élősködőt?
A Harunonak megremegett az ajka, majd
patakokba folyni kezdett a könnye. Elkeserítette, hogy Sasuke ilyen megvetéssel
beszélt a babáról.
– Még ma megszabadulsz tőle! Koloncnak
elég vagy te is!
Sakura gyengéden megérintette a
szerelme sebes kézfejét, mely a hasán trónolt.
– Megtartom. De azt megígérem, hogy
nem leszünk a terhedre. Soha többé nem kell találkoznod velünk.
– Takarodj! – kiabálta a
maffiavezért, mikor ellökte magától a kislányt, aki zokogva menekült el.
Sasuke az ablakhoz sétált, mi módon
figyelje a rózsaszínhajú leányzót, aki eszeveszettül rohant el tőle minél
messzebbre.
*
Egy hét telt a veszekedés óta, és
Sasuke haragja napról-napra nőt. Idegesítette az a tény, hogy Sakura makacsul
ragaszkodott ahhoz a kis parazitához.
Az onszen kellemes vízébe próbálta ellazítani
edzéstől meggyötört testét. A medence szélén pihentette széttárva a karját, míg
behunyt szemmel relaxált. Suigetsu nyakik elmerülve elmélkedett, miközben
ujjával a termálvizet pöckölgette.
Az elzárt légtérre fullasztó pára
nehezedett, melynek hatására egyre jobban felhevült állapotba került.
– Valóra vált a rémálmod – jegyezte
meg unottan a Hozuki – Milyen büntetést szánsz Sakura-chanak?
– Drágán megfog lakolni a
konokságáért, de előtte megszabadulok a vakarcstól – jelentette ki ördögien az
Uchiha, mihelyst felemelkedett, és kiszállt a medencéből. A derekára kötött
törülköző csomóját megerősítette, majd a fajárólapon elindult a tolóajtó felé,
de út közben megállt a barátja mögött. – Minden a terv szerint halad?
– Aha. Az öreg Onoki kiiktatásával
jóformán aranytálcán kaptam meg populációját.
– Boldogulsz Kurotsuchi betörésével?
Suigetsu öntelt vigyorra húzta a
száját, amikor visszaemlékezett azokra az alkalmakra, mikor gátlástalanul
megerőszakolta a tűzről pattant nőstényt. Szinte délibábként jelent meg előtte
az első összecsapásuk, amire Onoki halálának napján került sor.
*
A régi kőházban felbolydult a méhkas,
mihelyst Onoki utolsó erélyével megnyomta a vészjelző piros gombját, melyet a
párnája alatt tartott. Ellilult arccal hörgött, mialatt Suigetsu kesztyűs
kézzel fojtogatta a nyakát.
A szoba előtt lövések dördültek el,
és egy öblös üvöltés rázta fel a hajnal nyugodalmat. Hangos koppanás rengette
meg a tömör nyílászárót, amely lassan kinyílt. Sasuke a behemót vérző testén
átlépet, mikor váratlanul a haldokló megragadta a nadrágja szárát. Az Uchiha
megvetően visszapillantott az alakra, majd szemrebbenés nélkül golyót eresztett
annak homlokába. A helyiségben szerteszét fröccsent a frissen ontott vér. Neji
elfüttyentette magát látva az akciót, majd összecsapta a két tenyerét.
– Méltó vagy a hírnevedre Sasuke. Annyi
szent, hogy nem kívánok az ellenségeid közé keveredni.
– Apa! – sivított Kurotsuchi, aki
piros hálóingében rohant a nagyapja rezidenciájához.
Rövid, fekete haja kócosan hullt az
arcára, míg átkozódva Hyuugára támadt. Fellendítette a lábát, hogy megrúgja
Neji derekát, ám a kísérlete meghiúsult. A hideg kőre rogyott, mert a hátába
hirtelen szúrást tapasztalt. Vicsorogva oldalra fordult, és Sasuke Uchiha
hűséges vérebével találta szembe magát.
Sai lassan közelített a fiatal nőhöz,
akihez leguggolt.
– Illetlenség egy hölgytől, miképp
beleavatkozik a férfiak dolgába. Örülj annak, hogy élhetsz.
– Nocsak, felébredtél babám? –
kukucskált ki Suigetsu a szobából – Elnézésedet kérem a mocsokért, de ezt a
családod provokálta ki.
– Áruló! Csak játszadoztál velem!
A Hozuki belerúgott a feketehajú
nőbe, aztán a cipője talpával lent tartotta a földön. Kirántotta az áldozatából
a kést, majd visszadobta a bérgyilkosnak.
– Suigetsu, ez a szervezet mától a te
felügyeleted alá tartozik. Azokat meg öld meg, akik nem hajlandóak behódolni –
adta ki az utasítást az Uchiha, míg intett szövetségeseinek, hogy induljanak.
Kurotsuchi arra eszmélt, hogy a szürkésfehéreshajú
férfi elfordította, és combja közé térdelt. Gyors rántással elszakította a
ruháját, majd összefogta a két csuklóját. Azonnal beindult a védekező ösztöne,
és rúgkapálni kezdett, de a Hozuki ránehezedett. Rutinosan kiszabadította
hímtagját, majd kéjesen végig nyalta az átkokat szóró nő orcáját. Kurotsuchinak
rögvest elkerekedett a sötét szeme, mihelyst durván belé fúródott a férfi. A
tehetetlen hölgy addig vonaglott, míg kitudta szabadítani a kezét, és belemart
az agresszív férfi fizimiskájába.
Suigetsunak eldurrant az agya a dacos
viselkedésért, ezért beleverte a nő fejét a kőben, és tovább folytatta tevékenykedését.
*
A Hozuki a barátjának legyintéssel
válaszolt, miszerint ura körülményeknek.
– Vasárnap megszületett a lányom, Iya.
– Gratuláljak?
– Dehogy! Inkább sajnálj! Csak egy jó
van a gyerekbe, hogy le fogja kötni minden idejét Kurotsuchinek – hadovált
fancsalian Suigetsu felpattanva a vízből.
A szürkésfehéres hajú hím az ég felé
nyújtóztatta a karját, azután csípőre fektette a tenyerét. A viselkedése
elkomorodott, és azt tanácsolta az Uchihának, hogy a lehető leggyorsabban
tüntesse el a földszínéról a magzatot.
*
Négy nap elszálltával Sakura a
kertészetben szorgoskodott. Olykor ösztönösen a hasához emelte a kacsóját, hogy
ezzel is kifejezze gondoskodó szeretetét a babának. A nőgyógyásznál már
biztossá vált a terhessége. Annyira megörült a hírnek, hogy automatikusan
felhívta Sasukét, aki figyelmen kívül hagyta a felkeresést. Végül a Haruno messengerren
írta meg az picivel kapcsolatos információt, de azóta sem érkezett rá felelet.
Naruto döntésképtelenül ácsorgott a
virágcsokrok mellett. Mutatóujját az állához nyomta, és félre biccentette szőke
fejét. Sakura szomorkás mosollyal oda ballagott az Uzumakihoz, és felajánlotta
a segítségét.
– Valami aprósággal szeretném
kiegészíteni Hinata ajándékát, csak nehéz a választás. Neked melyik tetszik?
A Haruno döbbenten pislogott párat, mielőtt
rámutatott a különböző színekben pompázó kardvirágcsokorra. Naruto elégedetten
csettintett, mihelyt rávágta, hogy elviszi.
Sai a kaszára támaszkodva figyelte az
eseményt. Haragosan dobolt az ujjával a könyöke tájékán, ezzel jelezve a
behatoló Uzumakinak, hogy kotródjon innen. A hányás kerülgette a mézesmázos
viselkedésétől.
Sakura éppen vitte volna a csokrot a
pénztárhoz, mikor Naruto megszólította, és oda ballagott hozzá. Kedvesen a
rózsaszín tincsek közé nyúlt, ahonnét egy fehér virágos fűfélét vett ki.
Abban a minutumban viharzott be az
Uchiha a faházba, majd dühösen a riválisára förmedt. A kislány ledermedt, és hol
az egyik, hol a másik hímre pillantott.
– Hoppá bemerészkedtem az ellenség
barlangjában. Vajon, hogy fogok élve kikeveredni? – sápítozott színészkedve az
Uzumaki – Mellesleg a hosszúra nyúló itt tartózkodásod felkeltette sokak
kíváncsiságát.
Sai ellöki magát a támasztól, majd
egy-két lépést tesz meg Naruto felé. Az utóbbi megjegyzés burkolt
figyelmeztetését csak a férfiak értették. Sasuke karakteres vonásai még
erősebbé váltak, míg gyanakodva összehúzta szemöldökét.
– Olyat mondj, amit nem tudok –
közölte a maffiavezér fennhéjázón – Biztosíthatlak, amint elsimítom az ide
fűződő dolgaimat, már itt sem vagyok.
Az Uzumaki oda sétál a vetélytársához,
majd megállt vele szemben.
– Legyen úgy. Azonban a saját vérét
nem ontja ki az ember.
Sasuke dühösen megmarkolta Naruto sárga
felsőjét. Sakura félve a két domináns félhez sietett, majd közéjük furakodott. A
két hím egyszerre hőkölt hátra, elkerülve már annak az eshetőségét is, hogy a
kislánynak sérelmet okozzanak.
– Ez veszélyes ötlet volt. Jelenleg
kerülnöd kell az olyan szituációkat, melyekben bántódásod eshet.
– Ti gengszterek csak terrorral
bírjátok megoldani a viszályt – sóhajtott fel a Haruno reménytelenül.
A három férfinak egyszerre sötétült el
a szeme. Sasuke bosszúsan ráordított a párjára, aki rémülten felugrott, és
Narutohoz húzódzkodott. Az Uzumaki bátorítóan a kislány fejbúbjára helyezte a tenyerét,
míg bal mutatóujját a szájához emelte. Kacsintva figyelmeztette a naivságot,
hogy bizonyos témákat nem lehet bárhol, és bármikor kifecsegni. Sai ingerülten
vizslatta körbe a helyiséget.
– Tegyél lakatot a szádra Sakura,
különben magam metszem el a hangszálaidat – dörrent fel bosszúsan az Uchiha,
mihelyst a választottja előtt termet, és kirántotta a törtét az övéből, melyet
a kecses nyakhoz emelte – A gondatlan csacsogás az életedbe is kerülhet.
– Felzaklat az igazság? – kérdezte
holtsápadtan a Haruno, míg a teste nyárfalevélként remegett.
Naruto felfüttyentett a vakmerő
érdeklődéstől. A pimasz kíváncsiskodás egy röpke másodpercre megrökönyödött
Sasuke, majd ördögien elmosolyodott.
– Hm. Felvágták a nyelved –
állapította meg gúnyosan a maffiavezér, mikor kését Sakura hasához engedte –
Ezért a kis élősködő fog meglakolni. Búcsúz el tőle.
Az Uchiha rá szólt a két
bámészkodóra, hogy tűnjenek el. Sai biccentett mire Naruto heves tiltakozásba
kezdett, és oltalmazón átkarolta a Harunot, aki térdre rogyva sírt a kopottas
parkettán.
Sakura menedéket keresve oda bújt az
Uzumakihoz, aki vigasztalón azt súgta a fülébe, hogy minden rendben lesz.
Sasukenak ökölbe rándult a keze, majd oda viharzott hozzájuk, és felrántotta a
párját.
– Ne merd még egyszer megérinteni! –
üvöltött rá Narutora a sötéthajú férfi.
Sai megkoppintotta az Uzumaki szőke
fejét, és utána a mellkasához vágta a csokrot.
Amikor a bejárati ajtó fölé szerelt
csengő megcsendült Sakura teljesen magára lett utalva. Igyekezett elhúzódni a
szerelme közeléből. Óva körbe fonta a hasát, és lesütötte a smaragdját. Szánta
a gyermekét, amiért csak ő ragaszkodott az életébe maradásához. A szüleitől is
alapos felmosásba részült, mikor értesültek az unokájuk jöveteléről.
– Mi volt ez a jelenet azzal a
nyálgéppel? – kérte számon az Uchiha
a leányzót, mikor az ujjai között táncoltatta a kését, míg végül a sarokba
felhalmozott virágföld torony csúcsára dobta.
A penge beleállt a legfelső zacskóba,
és a nyílásból megeredt a feketeföld. Sasuke ragadozóként közeledett a Haruno
felé, aki azzal a lendülettel lépkedett hátra. A falnak koppanva a férfi
villámgyorsan elvágta a menekülésre szolgáló utat. Tenyerét a simára csiszolt
fára csapta, és felemelte Sakura állát.
– Vésd az eszedbe, hogy te csak az
enyém vagy! Testestül-lekestűl engem szolgálsz, kielégítve vágyaimat.
– Miért csinálod ezt? Hol eltűnsz,
hol felbukkansz? – pityeredett el a kislány, miközben megdörzsölte a szemét –
Képtelen vagyok kiigazodni rajtad.
Az Uchiha hüvelykujjával letörölte a
baba orcáról a könnyeket, majd szájon csókolta a párját. Kivetett farkasként
éhezett Sakura telt ajkáért, melyből végre lakmározhatott. Férfiassága
kidülledt farmernadrágjában, amelyet a választottja intim részéhez nyomott.
– Szóval a hülyénél kerestél
oltalmat?! Vérlázító! Csakis én tudlak megvédeni! – kiabálta a maffiavezér, mikor durván megfordította a
Harunot, és a falhoz préselte. Rutinosan lejjebb taszította a leányzó alsó
ruházatát, azután meg oldalra tolta a pink tangabugyit.
Sakura kétségbeesetten felkiáltott,
és szabadulni próbált. Sasuke teljesen másképp viselkedett vele, mint ezidáig, érintése
követelőző-erőszakos volt.
– Hagyd abba! Félek tőled! – tört ki
zokogásba a Haruno, míg egész teste remegett – Így nem akarom. Ez lenne valódi
természeted? Képes lennél megerőszakolni, csak mert nem engedelmeskedek neked?!
Sasuke ez iménti kirohanástól
ledermedt, és ellépet Sakurától. Lehunyta sötét szemét, és ökölbe rándult a keze.
Nem ismert magára. Elvette a józan eszét ez a kislány.
– Elragadtattam magam – morogta
bűnbánóan az Uchiha, mielőtt óvatosan átölelte a fiatal nőt, aki még mindig a
faház oldalát vizslatta – Bárcsak éltél volna, azzal a lehetőséggel, hogy
elhagysz.
– Azt ígérted, nem engedsz el, ha
veled maradok. De cserbe hagytál.
Sasuke lehajolva belemerítette
homlokát a rózsaszín hajzuhatagban, mely kellemes gyümölcs illatot árasztott.
Olyan békesség szállta meg, amit már gyermekkora óta nem tapasztalt. Az eddig felhalmozódott
stressz, és problémák súlya lemorzsolódtak a vállairól.
– Jobb, ha homály fedi, hogy miket
tettem az érdekedben, Sakura. Ellenszegültem az alvilág törvény pontjainak,
aminek hatására mozgolódni kezdtek az ellenségeim. A hatalmamat akarják megkaparintani,
ezért vadásznak rád. Muszáj fent tartanom a közömbösség látszatát, hogy
megóvhassalak – gondolta a maffiavezér, mikor arra eszmélt, hogy a kézfejét
kecses ujjak tapintják meg.
A Haruno lassan a hasához irányította
a szerelme kezét. Hitte, hogy a baba áttörést fog hozni a párja életében, aki
ezidáig elzárkózott a szeretett elől. Az élet fényesebb oldalát is
megismerteti Sasukéval, aki mai napig csak a gyalázatos részében
forgott.
– Megtarthatod a gyereket, de cserébe
engedelmes asszonyom leszel – mondta az Uchiha, miközben visszahúzta a leányzó
nadrágját – Szólj, ha ismét olyasmit akarok csinálni, ami sok neked.
Sakura örömében a férfira ugrott, és
össze-vissza csókolgatta, miután körbe fonta karjával annak nyakát.
Sasuke óva átkulcsolta kezét a párja
derekán. Először tört rá a feszengés negatív érzete. Röpke másodpercre elé
villant a kislány megkínzott alakjának illúziója. Kőkeményre feszültek az izmai,
és akaratlanul kiszöktek hangok a szájából.
– Egy ujjal sem fognak hozzád érni!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése