21. Töretlen bizalom


A novemberi hideg miatt az elhagyatott játszótéren az alvilág kréme szervezett titkos találkozót. A csenevész díszfák csupasz ágakkal dideregtek a mínuszos időjárásban. A hintát, a libikókát, és a famászókát megcsípte a jeges dér.
A gyerekekre méretezett kunyhóban vacogott Suigetsu, miközben többször bele tüsszögött vajszínű sáljába. Vastag pufajkájának zsebéből elhúzta utolsó zsebkendőjét, hogy taknyos orrát kifújja.
Hótaposója vastag talpán keresztül is érezte, hogy lába jégé fagyott. Bosszúsan topogott, mivel a többiek ráérősre vették a figurát. Egyszer csak vadul dörömbölt valaki a hajléka oldalán.
– Itt vagyunk, te anyámasszonykatonája! – óbégatta cukkolódon Tayuya, mielőtt bekukucskált a viskó apró ablakán – Kifáradnál közénk vagy ráfagytál a kispadra?!
A Hozuki ingerülten megvakarta a fejét, ami alapjába véve is viszketett neki a sapkában. Felpattant ültéből, azonban mivel megfelejtkezett hová is húzódott be alaposan bevágta a kobakját a tető gerendájába. Barátai cinikus nevetése tovább bőszítette, ezért morogva rontott ki hozzájuk.
– Tényleg képes voltál bepasszírozni magad abba a törpéknek szánt várba? – kérdezte röhögve Sakon, aki mellékesen szintúgy nyakik be volt öltözve.
– Kussolj!
– Mit pattogsz bolha?! – paprikázódott fel Sakon a visszaszólásra.
– Az orosz fagyba te pusztulnál el elsőként! Ezért a leggyengébb láncszem csak hunyászkodjon meg! 
Suigetu szeme véreresé vált a mérhetetlen haragtól. Majd csodálkozva mérte végig a ruszki úrnőt, aki vékony anyagból készült ruhát viselt, törtfehér poncsóval. Már a látványtól is ellilult a szája. Majd mikor észrevette, hogy Sasuke is csak egy bőrdzsekit kapott magára sokkot kapott.
– Fogjátok be. Fej fájdító a dedós perlekedésetek – zárta le a cirkuszozást a maffiavezér, aki az utolsó cigarettáját vette a vékony ajka közé.
Elővette az öngyújtóját, majd a tenyerével óvva a lángot meggyújtotta a bagóját.
Tayuya kivette gucci retiküljéből az elektromos cigarettáját, majd a vaníliás illatú füstöt kifújta. A mennyei aroma elvonási tünetektől idézet elő Suigetsunál, mivel már félnapja nem pöfékelt. Ácsingózva bámulta a két dohányzó ismerősét, mikor Sakon a kitárgyalandó témára terelte a szót.
– Civilt bevonni a sötét játszmákba, nem a legjobb technika. Ehhez csak a legvégső esetben szoktunk folyamodni.
– Vagyis Fugaku valamiért veszélyesnek találja a szukádat – fejezte be Tayuya a férje gondolatmenetét.
– Asszonyoddá tettél egy közönséges tyúkot. Miért? Szeszélyből? Unalomból? A baba miatt? – hadarta hektikusan Sakon, egyre jobban közeledve az Uchihához.
Sasuke érzelemmentes viselkedése semmilyen információval nem szolgált a házaspárnak. Sötét tekintete ridegen csillogott, mikor felnézet a szürke égboltra, melyből pont akkor szállingózott le az első hó.
– Szórakozásból. Csak szédítem a buta kislányt. Összefogom törni lelkileg – válaszolta a maffiavezér, mikor félelmetes ördögi mosoly rajzolódott markáns arcára.
A társaság tagjai megdermedtek iszonyatukban. Jól ismerték Sasuke Uchihát, ezért pontosan tudták, hogy ha ily módon kinyilvánította elégedettséget, akkor borzalmas pusztítást fog lezajlani.
Tayuya csodálattal hajolt meg a parancsolója előtt. Részegítően hatott rá az alfa hím ellenvetés nem tűrő fellépése. Nem is számított másra, Indra Otsutsuki kinevezett örökösétől.
– Szereted? – faggatózott tovább Sakon, míg bocsánatkérőn széttárta a karját.
A ruszki úrnő kíváncsian felemelte a fejét.
– Nem – jelentette ki a maffiavezér szemrebbenés nélkül.
A Hozuki elkerekedett szemmel bámult barátjára a megszaporodott hóesésen keresztül. Kényszeredetten felröhögött, ugyanis elszörnyülködve ébredt rá, hogy az Uchiha egyedi egyénisége megfejhetetlen.
– Velejéig romlott vagy! Szerencsétlen kislány!
– Ínyedre van a szuka? – kóstolgatta a ruszki úrnő Suigetsut, mialatt magassarkú bokacsizmájában oda libbent hozzá, és manikűrözött kacsójával megcirógatta a szöglettes állat. – Talán, ha rongyosra elhasználódott megkaphatod.
Sasukénak abban a pillanatban megrándult a keze, miközben ismét a szájához emelte a bagót. Mélyet szívott belőle, majd kifújta a sűrű ködfelhőt. Eközben Suigetsu ellenségesen elcsapta Tayuya karját, aki azután pofon vágta.
Az Uchiha elpöckölte a cigarettáját, és gyilkos nesztelenséggel termet a ruszki úrnő mögé, mielőtt megragadta a csuklóját.
– A türelmemmel játszadoztok! Tayuya tudd hol a helyed a világban! A nő csak húzódjon meg a férfi árnyékéban!
A ruszki úrnő duzzogva kirántotta a végtagját a szorításból, majd méltatlankodva összefonta karját. Hosszú vörös haját előre libbentette a téli szél, mely süvítve keresztül haladt az ott lévő emberek között.
– Fölöttébb lobbanékony lettél – nyilvánította ki észrevételét Sakon – Fagyos kiegyensúlyozottságot elillant. Rád se lehet ismerni.
Váratlanul Sai bukkant fel megszakítva az arisztokraták diskurálását. Zihálva kapkodta a levegőt, mivel több méter sprintelt az őrhelyétől. A térdére támaszkodott, majd akadozva nyögdécselt, hogy óriási problémáról értesítették az előbb.
– Inot megpróbálták eltenni lábalol!
– Magához tért. Nyilvánvaló, hogy igyekszenek elhallgattatni – közölte tényszerűen a maffiavezér, mikor megnézte karóráján mennyi az idő – Lezavarom vallatási procedúrát.
Erre mindannyian felkapták a fejüket, mivel ilyen pitiáner ügyet a véreb szokott lebonyolítani.

*
Ino csendben üldögélt a kényelmetlen ágyon, még kék szemében haragos vihar tombolt. Szőke, oldal frufruja az arcába lógott, még hosszú műkörmös kacsójával leverte az elé terített ételt. Konzervatív édesanyja aggódva ugrott mellé, még együtt érzőn átkarolta a lánya vállát. A szíve szakadt meg, amiért az ő egyetlen gyermekével ilyen szörnyű tragédia történ. Az a cserbe hagyott gázolás örökre megnyomorította Ino felfelé ívelő életét.
Ekkor kopogás rezegtette meg a kórtelem ajtaját, mielőtt a hívatlan látogatok becsődültek. A Yamanaka asszony csodálkozva bámult az idegenekre, akik úgy néztek ki, mintha címlapfotózásól jöttek volna éppen.
– Bogárkám, ők a barátaid? Sai fiam, mit jelentsen ez a felvonulás?
– Anyu magunkra hagynál kicsit?
A szülő szomorkásan bólintott, mire kiindult a betegszobából, de mielőtt egyedül hagyta volna a fiatalokat kedvesen megérintette Sai karját. A bérgyilkos bátorítón megpaskolta a dolgos kezet, azonban a szemkontaktus felvételét elkerülte. A bűntudat marcangolta belülről, mivel részben az ő baklövése eredményezte a viszontagságot.
– Kárörvendeni jöttél, Sasuke Uchiha? – érdeklődött csipkelődőn a Yamanka lány, mikor az anyja távozott köreikből.
Tayuya éppen a rozoga asztalon csücsült, míg kézitükrét maga elé tartva frissítette fel vörös rúzsát. Azonban a kötözködő némber megnyilvánulására haragosan oldalra sandított. Nyitott Gucci táskájában beledobta a tulajdonát, majd keresztbe tette a lábát.
– Deréktól lefelé lebénultam! – sikította Ino, mikor mérgében a szekrényén lévő pohárhoz nyúlt, és az Uchiha felé hajította.
Sasuke kimérten előre lépet, miképp elkapja az üvegpoharat.
– Jobban jársz, ha nem provokálod. Hidd el, nagyobb károd származna belőle, mint a közlekedési balesetből – tanácsolta Suigetsu vigyorogva, mikor hátba verte a művész cimboráját – Ugye, Sai?
A Yamanaka mérgesen a fülé mögé simította hosszú haját, amely eddig eltakarta a nyakán található piros ujj nyomatókat.
– Mesélj! – tért a lényegre Tayuya, aki teljes szívéből megvetette a kisembereket.
– Inkább a rendőröknek árulom el, hogy a gokudo csoporttal álltok kapcsolatban. Börtönbe fogtok sínylődni! – fenyegetőzött Ino halálmegvető bátorsággal.
Sasuke összeroppantotta a csészét, mely markában szilánkokra tört. A tenyerébe vájt üvegdarabok felsértették a bőrét, és vérfolyam csorgott le az alkarjára.
Megindult a szőkeséghez, aki ijedten kapálózott a segélyhívó készülékért. Azonban oly nagy lendülettel nyúlt a készülékért, hogy lefordult a matracról. Partra vetett halként vergődött az életéért. Fókakúszásban fogta menekülőre, mikor sikítani akart a nővérnek. Azonban az Uchiha betapasztotta a Yamanaka száját a kezével, miközben kicsavarta az egyik karját.
Suigetsu, és Tayuya csúfondárosan össze bazsalyogtak, míg Sai rezzenéstelenül figyelte az eseményt. Ino esedező kéksége fekete lyukként akarta beszippantani, azonban gátlástalanul elhárította.
– Beképzelt cafka! Engem ne merj zsarolni! – mondta nyersen az Uchiha, mikor a nadrágja hátsó zsebéből előkotorta a tőrét, és a szőkeség csuklójához helyezte a hideg pengét.
Lassú, kínzó mozzanatokkal cirógatta a tőr élével az érzékeny területet. Váratlanul Ino elfojtva felnyöszörgött, mert enyhe vágás sértette fel a bőrét.
– Iszonyú. Öngyilkosságra vetemedsz – felette Sasuke ördögi orgánummal.
Suigetsu tarkóra tett kézzel a kígyó áldozatához kutyagolt, mikor leguggolt hozzá, és kedvesen az orra elé tartott egy nyalókát, melyet az asztalon árválkodva talált.
– Utolsó lakoma?
A Yamanaka zokogva megharapta a maffiavezér kezét.
– Örültek vagytok! Mindnyájan! – vetette oda rettegve Ino az alvilági alakoknak.
– Ezzel a jelzővel még nem illetek – elmélkedett a ruszki úrnő, mikor a telefonján pötyögött hosszú karmával – Oh, micsoda balszerencsés nap. Az anya hirtelen eltűnik, mikor a gyermeke kiontja a saját életét.
Sai éles füle ismét nem hagyta cserben, ugyanis a szőkeség rikácsolása aggályt keltett a kórházban dolgozó személyzetnél. A folyosón traccsoló nővérek azonnal beakartak menni a beteghez, azonban a bérgyilkos villámgyorsan az ajtónak vetődött, és visszanyomta a kitáruló ajtót. Tayuya dicsérő pillantással jutalmazta az ügyes véreb megoldóképességét. Kecsesen leereszkedett az ócska pulpitusáról, leveregette márkás ruháját, majd dívaként hátra vetette vörös lóboncát.
– A kottynyeles ápolónők egy orvos felkutatására indultak. Jobb lenne, mielőbb lelépni – tett jelentést Sai, mikor vissza baktatott a többiekhez, és felhúzta fekete bőrkesztyűjét.
Az Uchiha felegyenesedett, majd megragadta sűrű haj zuhatagot, és fájdalmasan feljebb húzta. A tőrt meg a megnyomorgatott nyakhoz szegezte.
– Ha fecsegsz meghalsz – súgta vészjóslón Sasuke az áldozata fülébe, mialatt a földre lökte.
Suigetsu felkapta a tehetetlen leányt, és visszabújtatja az ágyba. Éppen Inot nyomta le a matracra, mikor a nővérek koszorújában megjelent az orvos. Alacsony, fiatal doktor rondított bele a nagykutyák játékéban mit sem sejtetve. A gyanútlan szakorvos nyomban a betegéhez igyekezett, aki rémülten kapott a karjához.
– Jajveszékelés jelentettek az ápolónők. Mi történt Yamanaka kisasszony?
– Csupán a stressz. Szegénykét, annyi atrocitás érte, hogy pánikbetegség tört elő nála – tájékoztatta a ruszki úrnő a doktort – Megyünk is. Pihenésre van szüksége.
Suigetsu lekezelőn megpaskolta a vézna orvos vállát, majd hanyagul intett búcsúzásképpen. Sai udvariasan előre engedte az orosz dámát, aki elsőként hagyta el a kórokozóktól hemzsegő teret.

A klinika parkolójában márkás autók vonultak fel, melyeket az ott elhaladó közemberek udvariatlanul megbámultak. A rikító piros Mustang vezetőülésén Sakon ütötte a ritmust a kormánykeréken, miközben az ablaktörlő folyamatosan járt. A sűrű hóesés szinte már mindent fehér takaró alá vont, de még ez se közelítette meg az orosz telet. A kocsik felett őrködő hústorony párnás kezével bekopogott a főnökének, aki morcosan eresztette le az ablaküveget. – Tayuya úrnő visszatért – jelentett a punk frizurás, Jirobo – Felfüggesztették hadműveletet.
Sakon komoran bólintott, majd kiszállt az autóból. A ruszki úrnő haragosan regélte el férjének a történést, aki nem győzte csillapítani.
Sasuke bőrdzsekije belső zsebébe felpittyent a mobiltelefon. Hosszú, erőteljes ujjaival kihúzta, és közönyösen megnyitotta az üzenetet. A mobil képernyőjére szállingózó hópelyhek rögvest vízcseppé olvadtak, és leszánkáztak a készülék aljára.

„Kisebb probléma merült fel!
Sakura-chant szem elől vesztettem! Keresem, de egyelőre nem lelem.
Jugo”

Az Uchiha rászorított a telefonjára, és a keskeny szája vékony vonallá húzódott. Sai, és Jirobo, a két véreb kiszagolták a maffiavezér tehetetlenségének a dühét. Ugyan, roppant mód jól leplezte, azonban az elit bérgyilkosok az ember legapróbb rezdülésére is felfigyelnek. A punk frizurás alak cipője orrával a főnökéhez gurított egy deres kavicsot. Sakon pókerarccal figyelte a rettegett Uchihát, aki hosszan csendbe burkolózott.
– Sürgős dolgom akadt – mondta Sasuke a társainak, akik gyanakodva méregették, azonban ügyet se vetve rájuk az acélszürke BMV-hez sietett.
Tayuya morcosan csípőre tette a kacsóját, és felhúzta cérna vékonyra szedett szemöldökét, mikor az alfa hím kerék csikorgatva száguldott ki parkolóból.
Sai tisztelettudódon leszegte az állát, majd szapora léptekkel a szolgálati autójához eredet. Suigetsu oldalra fordult, miközben nyalánkságának pálca részét a mutató-és hüvelyk ujja között pörgette.
– Halaszthatatlan teendőd akadt, mi? Úgy sejtem Sakura-chanhoz van köze – elmélkedett a Hozuki, míg hangosan kifújta a levegőt – Eljött az ideje egy baráti bájcsevejnek.
– Vicces. Miféle ügy lehet, ami rögtön elsőbbséget élvez? – kérdezte ironikusan Sakon.
Suigetsu unottan megvonta a vállát, elhagyva a házaspárt.
A kisimult fonal fortélyosan összegubancolódott. A káosz küszöbön állt, csak az volt kérdés, hogy ki fog kiemelkedni győztesként.

*
Sakura a lépcsőház utolsó lépcső fokán ücsörgött kardigánban, és egy szőrmés mamuszba, amiből meztelen sarka kilógott.
Az előtte guggoló Juugo a hideg csuklóján akarta ellenőrizni a pulzusát, azonban az olyan gyengén lüktetett, hogy szinte nem is érezte.
Az Uchiha nő orcáját beteges sápadtság uralta, még növekvő, rózsaszín haja a füle mögé bújva lepult meg.
– Állandóan a nyomomba vagy. Ez már zaklatás – motyogta Sakura erőtlenül, mikor félve kirántotta a karját a narancssárga hajú férfi szorításából.
– Elhiheted, miképpen nem szórakozásból cselekszem ekép. Parancsot teljesítek – vágta oda flegmatikusan Juugo, mikor őrjöngve az üveges korlátnak csapta az Uchiha nő fejét – Te csak egy vagy Sasuke-sama kurvái közül! Drágán megfogod bánni, hogy bekerültél az ármánykodó felső rétegbe. 
A terhesnő rémülten feljajgatott, és bizonytalan mozdulattal feljebb-feljebb tornázta magát a további lépcsőfokra. Az egyik tenyerét folyamatosan a picit gömbölyű hasán tartotta. Még szünet nélkül vizslatta a zömök testalkatú óriást, akinek a pupillája ki volt tágulva. Izmos karja megmagyarázhatatlan módon remegett, és úgy izzadt, mintha trópusi éghajlat lenne.
Ekkor berontott a helyiségben Sai, és az alacsony Taiko.
A fiatal bérgyilkos palánta fürgén felpattant kollégája hátára, és gondolkodás nélkül a tarkójához nyomta a sokkolót. Juugo a feljáróra zuhant, mire az ifjú a rémült fiatal hölgyre pillantott.
Sasuke eközben a feleségéhez rohant, és felkapta oltalmazó karjában.
Sakura homályosan látott, ezért hideg ujját végig húzta a szerelme markáns állvonalán.
– Drágám – suttogta, mire ismét elvesztette az eszméletét.

Sakura nyugtalanul nyöszörgött álmában, miközben az franciaágyon forgolódott. Bizonytalan szöveg foszlányok a fülébe kúsztak áskálódó kígyóként, de szinte nyomban el is felejtette.
Sasuke Uchiha az ajtófélfának támaszkodott, míg a kislányt fürkészte. Sötét, vállig érő haját ingerülten hátra fésülte bekötözött kezével.
Sai éppen a nálánál két fejjel magasabb testőre felügyelt, akinek a könyök hajlatának kiduzzadó erébe nyugtató injekciót szórt a szemüveges orvos, Kabuto.
– Bizonyosan, keményebb drogot nyomat az eddigieknél. Ez hosszú távon nem lesz kifizetődő – nyilvánította ki az alvilági csoport privát doktora – Környezet változást javaslok.
– Anglia – vágta rá Sai, mintha a furmányos fickó elméjébe olvasna.
Kabuto komoran helyeselt, mikor levette okuláréját, és megtörölte a lencséket az inge anyagában.
A tizenhat esztendő Taiko izgatottan pásztázott körbe a lakásban. Ahol szigorú rend, és tisztaság uralkodott. A berendezés még mindig férfi territóriumról árulkodott, azonban már apró kellékek finomítottak a zordságon.
 A dohányzó asztalon lila orchidea ékeskedett, a hamutálca mellett. A könyves polcon, ahol csak angol, és orosz nyelven íródott könyvek sorakoztak két madár szobor őrködött. A szófa melletti tároló kosárban rózsaszín, barack, sárga, és baba kék plédek tornyosultak ki.
Azonban, mikor a parancsnoka orgánuma változott rögtön felfigyelt. Bátortalanul jelentkezett, mire Sai bátorítón engedélyt adott számára a megszólalásra.
– Ennyivel megússza?
– Megkérdőjelezed Sasuke Uchiha döntését? – tette próbára a véreb fiatal beosztottját.
A domináns hím átnézett a válla fölött, hogy még nagyobb nyomás alá helyezze a zöldfülűt. Taiko, amint megérezte az ördög vizslató tekintet, szinte érezte, miképp a pokol tüze perzselni kezdte a testét. Remegő térde összekoccant, mikor elvékonyodott hangon, mondta, hogy nem.
A maffiavezér ellökte magát a támaszától, és fenyegetőn a fiú felé lépdelt.
– Milyen jogon bírálod az ítéletemet? Talán egyenrangúnak vagyunk?  
– Dehogy! Feltételezni sem mertem! – rogyott térdre esdeklőn az ifjú zsoldos, mikor homlokát a márvány padlóra nyomta.
A véreb szája széle elégedetten kunkorodott fel, ugyanis a zsenge bérenceknek előbb vagy utóbb át kell esniük a beavatási ceremónián. Plusz beléjük kell szajkózni, miszerint semmiképpen nem szegülhetnek ellen a munkaadójuknak.
Kabuto megköszörülte a torkát, miképp oldja a feszültséget. Felemelkedett a térden ülő pozíciójából, és összepakolta ósdi táskában a felszerelését.
Sai észlelve, hogy Yakusi doktor távozásra készülődött megkérte tanoncát, menjen ki a folyosóra őrködni.
Amint Taiko eltűnt a színről a légkör megfagyott.
– Sakura-chant a szokottnál jobban legyengíti a terhesség. A rosszullétei ugyan csillapodtak, de kábasága csak fokozódik. Erre nincs gyógyszer. Pihenjen, ennyit tudok javasolni – mondta Kabuto, mikor megfogta a táskáját, és a kicsi előszoba felé sétált – Sasuke-sama holnaptól nem szükséges a kötés. A varratott még ezen a héten kiszedem.
Az Uchiha az étkező asztalhoz ment, és dühösen lecsapta rá két tenyerét. Beharapta vékony száját, mivel ebbe a pár hónapban annyi problémával kellett megküzdeni, mint eddig soha.
– Vele is csak a bajom van! Sai juttasd el Juugot a klinikára, eddig elintézem az utazását.
A véreb szó nélkül tette a dolgát. Rutinosan a hátára húzta a nálánál nehezebb alakot, és kicipelte.
Mikor a vendégek elhagyták a rezidenciát, a maffiavezér kigombolta az ingét, amíg az apró éléskamrához ment, amiben a legjobb minőségű alkoholok válogatása vonult fel.
A száraz vörös bora eset a választása, melyet könnyedén bontott fel. Ezután a konyhaszekrényből elővette a poharat, és leült a fotelban. Úriasan öntött az italból, majd előkotorta a zsebéből az üres cigarettás dobozát. Éppen kihúzta volna a soron következő szálat,  mikor beugrott neki, egy korábbi vitatkozás a hitvesével. Bosszúsan összegyűrte a bagó papírtárolóját, és a szőnyegre dobta.   
– Röhejes. Tilos bent dohányoznom a terhesség ideje alatt. Mintha, bármit is árthatna az élősködőnek – dühöngött magában az Uchiha, mikor belekortyolt nedűjébe.
Hátradőlt a háttámlára, és lehunyta szemhéját.
Amióta elkezdődött a békétlenkedő dráma, szinte alig aludt valamicskét. A szervezete nem igényelt sok alvást, három-négy órányi pihenés bőven elegendő volt számára, de ebbe hónapban ez a mennyiség lecsökkent egy-kettőre.
Az óra mutatójának a kattogása töltötte be a csöndbe burkolózott teret. Úgy félóra telhetett el, mikor motoszkálást hallott.

Sakura bágyadtan tipegett a társalgó szobába, ahol észrevette szunnyadó szerelmét. Oda osont hozzá, és óvatosan kiakarta venni a kezéből a borospoharat. De abban a pillanatban a férfi rászorított a tárgy lábszárára.
– Ébren vagyok – morogta Sasuke, mikor ránézet a megszeppent kislányra – Áruld el, hová készültél.
Az Uchiha nő csodálkozva pislogott, ugyanis nem értette, miért mérges rá a férje.
– Válaszolj! Ne játssz a türelmemmel!
A kislány összerezzent az agresszív orgánumtól, majd bánatosan a füle mögé törte a haját.
– Csak a szemetest vittem le. De visszaúton megszédültem. Elsötétült előttem minden, ezért leültem a földre, és nem sokra rá talált meg Juugo.
Sakura, amint kiejtett a testőr nevét halántékához kapott, ahol kisebb púp dudorodott.
A maffiavezér megenyhülve sóhajtott fel, míg az ölébe vonta a párját. Az törékeny borospohár a gránitpadlóra hullt, és széttört, még a benne lévő folyadék pocsolyaként folyt szét.
– Juugot én utasítottam a megfigyelésedre – mondta az Uchiha, mikor homlokon csókolta partnerét – Garantálom, többé ilyesmi nem fog történni
– Azt ígérted, megvédsz. De – ekkor az alfa hím a telt ajakra biggyesztette a mutatóujját, ezzel csitítva el a kislányt.
– Ezt is teszem. Bízz benne.
Sakura kiscicaként a szerelmére hajtotta a fejét, és kacsóját gyöngéden az kemény mellkasra helyezte. Lassú mozzanatokkal Sasuke szívéhez ért, mely ütemesen dobogott. Bal gyűrűsujján a gyémánt, és jegygyűrűje csillogott, mely az összetartozásukat bizonyította.
– Töretlenül hiszek benned. Nagyon szeretlek! Csak a munkád miatt alig van időd – ekkor a rózsaszín hajú lány kapcsolt, hogy tiltott témát hozott fel, ezért bűnbánón leszegte az állát – Hiányzol.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése