Oroszország meseszép térség, hiszen
gigantikus épületei többségét cirádás minták díszítették. A macskaköves utakon,
még jó párszor közlekedtek lovaskocsik, melyek a középkort idézték vissza. Egy
hatalmas, antik stílusú lakás nappalija éppen a hófedte térre nézett, ahol több
ember járt-kelt. Iskolás gyerkőcök visongva kergetőztek, meg hógolyócsatát
vívtak. Vastag kabátjukban puffok hóembereknek tűntek, akik bizonytalan
mozdulataikkal csaltak mosolyt a felnőttek arcára.
Mikoto a szokásos ebédutáni zongora
óráját töltötte, miközben az édesapja a fehér bőrkanapén ült szivarral a
szájában.
Indra a hírújságot olvasta, amíg
szeretett lánya mennyei játékát hallgatta. A bézsszínű, arany mintákkal
tarkított falon művészeket megszégyenítő festmények lógtak. Még a szoba négy
sarkában márvány emelvényeken antik szobrok ékeskedtek. Elegáns léptű sziámi
macska sétált be a gazdáihoz, míg a nyakában fityegő csengettyű meg-meg
zendült.
Váratlanul az Otsutsuki hercegnő
befejezte a hangszeren való játékot. Csendesen felállt ülőhelyéről, és Sira nevű
cicájához ment. Felvette, puszit nyomott a szőrmók orrára, aki dorombolni
kezdett.
– Mikoto el kell utaznom – jelentette
ki Indra, mikor összecsukta a folyó íratott, és maga mellé tette – A biztonságod
érdekében ne kószálj el semerre, és ne merj ajtót nyitni senkinek. Természetesen
biztonságiak állandó felügyelni fognak rád, amíg távol vagyok.
– Ezek szerint Shizuka rám vadászik.
Anyu sírját is tönkre tette. Csak tudnám, miért gyűlöl engem ennyire.
Az Otsutsuki állkapcsa megfeszült, és
a szófa karfájába markolt, hogy csillapítsa a benne tomboló indulatot.
Legidősebb ivadékáról hosszú éveken
keresztül nem hallott. Viszont tavaly karácsonykor a besúgói arról informálták,
miszerint Fujikot gátlástalanul meggyilkolták. Az arcát oly annyira
elcsúfította a tettes, hogy fel se lehet ismerni. Ezt az embertelen
cselekedetet Shizuka követte el, ezzel adva a teremtője tudtára, miként a
következő áldozat a másik húga lesz. Az eszeveszett Otsutsuki nő Usagi
nyughelyének a megrongálását szánta kegyelemdöfésnek, ami felett a maffiavezér
már nem hunyt szemet.
– Biztonságban vagy, ezért
szükségtelen félned.
Ekkor a kapucsengő recsegése rázta
fel a lakás csendjét. A maffiavezér felpattant, és beengedte Fuuta Hozukit, aki
egy roppant kellemetlen beszámolóval bosszantotta fel főnökét.
–
Fugaku Uchiha személyesen akar velem találkozni?! Az a taknyos azt hiszi
egyenrangú velem?! – tajtékzott a
dühtől Indra az előszobában.
– Shizuka oly annyira a pokolba kíván
téged, hogy bármire képes. Csak te fékezhetted meg, Indra – vázolta fel a
szituációt Fuuta, amíg levette a kabátját, és felakasztotta a fogasra – A
yakuzák a lányodat támogatják. Ha a híres neves Uchiha família is segítségére
lesz, akkor ki fog törni a forradalom. A birodalmad veszélybe kerül, barátom.
Mikoto a nappaliból hallgatózott, és
rémülten szaladt az apjához, aki mérgesen ráförmedt. A hosszú, ébenfekete hajú
leányzó riadtan megtorpant. Ciklámen árnyalatú gombos kardigánját összébb
húzta, és leszegte a fejét.
– Takarodj fel! Addig nem jöhetsz le,
ameddig engedélyt nem adok rá! – üvöltötte az Otsutsuki, aki most először
borult ki ennyire.
A Hozuki döbbenten pislogott, ugyanis
még sose látta ilyenek a feljebbvalóját. Indra mindig is kimért, rideg
gondolkodású ember volt, akit elnyomta az érzelmeit. Pont e tulajdonságai miatt
vált az alvilág legbefolyásosabb vezetőjévé.
*
Mikoto szomorúan feküdt
összegömbölyödve az ágyán, miközben citromsárga, szívecske formájú párnáját
magához szorította. Egyszer csak egy sportkocsi gyorsuló hangjára figyelt fel, mely
hirtelen az otthona előtt satufékezett le. A kerekek jajveszékelő nyüszítése
fogat csikorgató hatást keltett a hercegnőben, aki feltérdelt az ágyon, és
óvatosan elhúzta a sötétítő függönyt. A csipke fátyol miatt nem látta tisztán
az érkezőt, ezért azt is arrább tolta, hogy kikémleljen az ablakon. Pont
egyazon pillanatkor az idegen férfi is felnézett, és megpillantotta a leselkedő hajadont, aki rémülten visszahúzódott.
Az Otsutsuki hercegnő a matraca
végéhez kúszott, és az íróasztala utolsó fiókjából kivett egy kék ékszerdobozt,
aminek alján egy apró pisztoly hevert. Mikoto elítélte az erőszakot, és mások
bántalmazását, viszont az apja megtanította neki, hogyan tudja megvédeni magát.
Eltelt az óra, de a lány még mindig
görcsösen szorongatta a fegyverét. A kísérteties némaságot Sira nyávogása törte
meg.
– Átkozott dög! Kotródj az utamból! –
szitkozódott az Uchiha, mikor bakancsával belerúgott a macskába, aki a falnak
csapódott.
Mikoto kirohant a folyosóra, és
jobbra-balra forgatta a fejét. Kis kedvence kótyagosan imbolygott, mikor az
ismeretlen alakra fújt.
– Sira, kiscicám! – kiáltotta az
Otsutsuki hercegnő, mialatt a szőrgombolyaghoz igyekezett.
Mikoto lerogyott a sziámi mellé, és
egyik kezével lágyan megsimogatta. Mérgesen felnézett a jó kiállású alakra,
akinek barna haja a válláig ért. Terepmintás felsője, és szürke farmernadrágja
pontosan kihangsúlyozta kisportol testalkatát, ami arra figyelmeztette a lányt,
hogy ne húzzon vele ujjat, mert esélye sem lenne.
– Nocsak, Indra Otsutsuki fattya.
Mikoto ijedten felkapta a macskát,
majd remegő lábbal hátrálni kezdet, miközben pisztolyát a hím felé tartotta.
– Hiszen, te reszketsz – röhögött fel
ördögién Fugaku, aki fenyegetőn megindult a hajadonhoz.
Folyosó végére terelte, ahol egy
szekrény árválkodott. A komód közepén lévő vázában liliomok illatoztak melyet
két gyertya fogott közre.
Az Otsutsuki hercegnő beütközött a
kredencbe, és meghunyászkodva lesütötte sötét szemét. Az Uchiha oda ért hozzá.
– Jegyezd meg apróság, hogy a gyengék
elpusztulnak. A gyomorék anyád se élte túl. Ha nem óvna meg mindenkitől Indra
Otsutsuki, akkor te se húznád sokáig – közölte nyersen a kegyetlen valóságot
Fugaku, aki egy mozdulattal kiverte a fegyvert a hercegnő kezéből.
Mikoto összerezzent, mikor a fémes
tárgy a földre esett, és védekezve kalimpálni kezdett szabad karjával, mígnem a
tenyere a férfi arcának csattant. A hajadon ijedten felnézett.
– Megölni jöttél? Shizuka, mozgat
téged a háttérből, jól gondolom? – kérdezte elcsukló hangon az Otsutsuki
hercegnő, míg lesütötte a fejét.
Az Uchiha megragadta a nála öt évvel
fiatalabb lány állát, arra kényszerítve, hogy felnézzen rá.
– No lám, még se vagy annyira buta.
Viszont felhívom a figyelmedet arra apróság, hogy ti csak sakkfigurák vagytok a
táblámon.
– Fugaku, az ördög otthonában vagy –
hallatszott a fiatalok mögül a Hozuki orgánuma, aki zsebre tett kézzel
támaszkodott a lépcső korlátjának – Fontold meg, miként cselekszel.
Fuuta ellökte magát a korláttól, majd
az ifjúhoz sétált, és rámarkolt a vállára figyelmezgetően. Az Uchiha utálkozva
lerázta magáról a szorító kezet, és morogva elengedte a lányt, aki nyomban a
szobájába menekült.
A Hozuki unottan ásított egyet,
mialatt a tenyerét összekulcsolta a tarkóján. Visszaindult a vezetőjéhez, de
mielőtt a lefele vezető útra rálépet volna, megtorpant.
– Valójában mi a célod, kölyök?
– Semmi közöd hozzá, Fuuta! Ne üsd
bele az orrod a nagyok dolgába! –
szólalt fel bőszen Fugaku, aki szélsebesen a japán fickónál termet, és annak
gyomrába öklözött – Be ne told a sunyi képed, ameddig Indra Otsutsukival
tárgyalok.
A Hozuki krákogva térdre ereszkedett,
miközben a hasához kapta a kezét. Felkapta a fejét, és éles fogait az egoista
ifjúra villantotta, aki cinikus vigyorral távolodott el tőle.
*
Az irodában a fekete márványpadló csúszott
a tisztaságtól, amíg a hatalmas ablak lehúzott redőnyén, sejtelmesen áttört a
nappali fény. A hosszú asztal két főhelyén foglalt helyett a két hatalmas
maffia klán tagja. A falilámpák halovány fénye megvilágította komor arcukat.
Indra trónusa mellett a hűséges vérebe ácsorgott, akinek bal, csukva tartott
szemén csúnya heg húzódott, egészen a fülcimpájáig. Vadász puskája cső részét a
talaj felé tartotta, és zord tekintettel méregette az Uchihát.
A bejárati ajtó mellett egy hatalmas,
kitömött barnamedve állt két lábon. A helyiség közepén elhelyezkedő kandalló
párkány részén egy bekeretezett, fekete-fehér kép díszelgett, mely Usagit
ábrázolta. A tűz ropogása töltötte be hosszú ideig a feszültségtől csendes
teret, mire végül megszólalt a ház ura.
– Ketyeg az óra suhanc. Térj a
lényegre vagy távozz – közölte nyersen Indra, aki ujjbegyével megkocogtatta a
csuklóján lévő órájának az üvegét.
– Csalódást okozol, Indra Otsutsuki.
Vérszomjadról híresültél el, erre bérgyilkosod jelenlétében mersz csak
fogadni.
Az orosz maffiavezér sűrű szemöldökét
összevonta, és sötét íriszében a düh fékezhetetlen lángjai csaptak fel. Az
asztalra könyökölt, és összefonta az ujjait, majd mosolyogva hümmögött.
Elismerte az ifjú Uchiha bátorságát, azonban az önbecsülését sértette ez a provokatív
megjegyzés, ezért a vérebére sandított, aki rögvest a vállához emelte a
fegyvert, és elsütötte. A töltény Fugaku füle mellett suhant el pár miniméterrel,
aki ösztönösen arrébb biccentette a fejét.
– Sose bízz abba, hogy az ellenséged
tiszta lapokkal játszik! Az életbe csak az profitál, aki feladja emberségét, és
áthág minden szabályt!
Az Uchiha halántékán egy
verejtékcsepp folyt le, mely az álla végén csöppent le. Indra észre véve az
ifjú riadalmát ördögien felröhögött.
– Melyik oldalra állsz, Fugaku?
– A győztesére! – kiáltotta fel merészen az amerikai maffiózó, aki
felállt, és a kandallóhoz sétált.
Fugaku a képet vizslatta, melyen egy
egyszerű kimonót viselő fiatal nő integet vígan a cseresznyefa árnyékában. Az
Otsutsuki izmai megfeszültek, míg az Uchihát figyelte. A bérgyilkos parancsra
se várva kikapta bakancsából a kését, és a vendég felé dobta, aki menten
elugrott a kandallótól.
– Ő lenne a fattyad anya? Egy ilyen
jelentéktelen nőt én is meggyilkoltam volna. Balszerencséd, hogy a lányod a
kiköpött mása.
Indra felpattant a székből, ami a
nagy lendület következtében felborult.
– Fiú, ne akarj az ellenségemé válni!
– kiabálta az Otsutsuki, mialatt kivette a zsebéből a cigarettás dobozt, és
kivett egy szállat – A célod eléréséért a két lányomon keresztül juthatsz el.
Fugaku gyanakodva méregette az orosz
maffiavezért, aki rágyújtott, és mélyen beszippantotta a nikotinos dohányt.
– Vegyem el Shizukát?
Indra kifújta a füstöt, majd sokat
mondó pillantást vetett ellenségére.
– Érd el, hogy Mikoto beléd szeresen.
Shizukát meg tarts meg szeretődnek.
– Kizárt! A fattyad nem lesz a
feleségem! – tiltakozott hevesen az Uchiha, mikor a falba csapot.
– A hatalom áldozatokkal jár, kölyök.
Mikoto által megkapod a támogatásomat, míg Shizuka biztosítani fogja számodra a
yakuza csoportok hűségét.
Fugaku gyorsan végig futtatta
elméjében a felkínált lehetősség pozitívumait, és negatívumait.
– Ezzel akarod
biztosítani a fattyad biztonságát. A halálod után már nem tudod védelmezni a
lányodat, ezért erőlteted most rám.
– Nem kényszerítelek semmire.
Indra látta Fugaku Uchihában a
dominanciát, és a hatalom éhséget, ezért biztos volt abba, hogy elfogadja a
felkínált lehetőséget. Kicsit fiatal kori önmagára emlékeztette. Ha a terve
sikeresen végbe megy, akkor végre megnyugodhat. Az Uchiha család kiemelkedő
szerepet töltött be az alvilági életben, azonban nagyon elzárkóztak a többi
maffia klán elől. Indra Otsutsuki csirájában akarta kiirtani annak a
lehetőségét, hogy Fugaku famíliája ellene forduljon. Plusz Mikoto védelmére se találhatott
volna alkalmasabb embert, ugyanis ebbe az ifjúban nagy lehetőségek rejlettek.
*
Eltelt pár nap, de Indra Otsutsuki
még mindig Japánban tartózkodott, hogy elsimítsa a problémákat. Ez idő alatt az
Uchiha meg elkezdte a saját módszereivel elcsábítani a naiv hajadont, aki
eleinte félrehúzódott a közelébe. Jó formán egész nap ki se mozdult a levegőre,
és többet beszélt a macskájához, mint bármelyik személyhez, aki az otthonában
dolgozott. Még a szolgálók is aljas pletykákat terjesztettek a kisasszonyukról,
míg a ház úra távol volt.
Fugaku elég hamar beleunt az őrjítő
unalomban, ezért az egyik délután rákényszerítette Mikotot, hogy vele tartson egy
rövid túrára.
Az Otsutsuki hercegnő szőrmés
kalapot, és hosszú kabátot viselt, mely jól eltakarta kilétét. Hosszú fekete
haja szabadon lógott, még hideg kacsóját a szájához emelte, és rá lehelt. Három
lépéssel mindig az Uchiha mögött haladt, aki hosszú, izmos lábával gyors
iramot diktált. Mikoto tekintetét folyamatosan az előtte sétáló férfin
legeltette, aki egyre inkább felkeltette érdeklődését. A széles váll, hát,
erőtől duzzadó izomzat, nagy hatást gyakorolt rá. Egyre gyakrabban kapta azon
magán, hogy rá gondol, holott rettegett tőle.
– Bocsáss meg, amiért megütöttelek –
bukott ki az Otsutsuki hercegnőből váratlanul a vétkének megbánása.
Fugaku hirtelen megállt, és a leány
felé fordult, aki elpirulva leszegte az állát.
– Hogy lehetsz ennyire alázatos?
Annyira sem becsülöd magad, hogy az emberek szemébe néz.
– Inkább viseljem el a
gyűlölködő gesztusokat? – sírt fel Mikoto, mikor rég eltemet, rossz emlékei a
felszínre törtek – A te fajtád semmire sem tart engem. Egyedül apu ad szeretet
nekem.
Az Uchiha barátságtalan vonásai
ellágyultak. Oda lépdelt az Otsutsuki hercegnőhöz, és gyöngéden megérintette
mutatóujjával a pisze orrhegyet. Ugyan Shizukát a szívébe zárta már, de úgy
érezte, hogy ezt a csendes teremtést is lassan kezdi megkedvelni.
Fugaku eltökélte, hogy kerül, amibe
kerül, de megfogja ismerni Mikoto igazi személyiségét, melyet kicsi kora óta
rejtegetett az emberek elől.
*
Mikoto harmincegy évesen könnyeket
hullajtva szívta a cigarettáját. Világoskék kimonót viselt, mely citromsárga
virágmintákkal volt díszítve. Hosszú ében fekete haját oldal kontyba fogta
össze, még az apja rezidenciájának udvarán ácsorgott. Idősebbik fia, a kilenc
esztendős, Itachi éppen a kerti tóban lévő kiálló sziklákon szökdécselt, mikor
Indra megjelent a nyakában ülő Sasukéval.
– Édes lányom, a sírás nem old meg
semmit – közölte az Otsutsuki közönyösen, mielőtt rászólt nagyobbik unokájára,
hogy vigyázzon, nehogy beleessen az állóvízben.
– Belefáradtam apu. Hiábavaló
versenyeznem Shizukával, mert Fugaku csak őt imádja. Többet van vele, mint a
családjával. S akárhányszor szóvá teszem, keményen megtorolja – felelte az
Uchiha asszony, mikor óvatosan a vállára tette a kezét, ahol egy nagy zöldes-lilás
folt csúfolkodott.
Mikoto rajongott a férjéért, ezért is
viselte nehezen, hogy osztoznia kell rajta. Párszor, mikor a féltékenység
szörnyetege eluralkodott rajta Fugaku szemébe mondta a véleményét, ami csak
tovább szította az indulatokat.
Indra leemelte a nyakából Sasukét,
aki az édesanyjához sétált. Az Uchiha asszonyság mosolyogva leguggolt hozzá, és
szorosan magához ölelte.
Ekkor Indra Otsutsuki hűséges vérebe
az ura mögé lépet, és rekedtes hangján tájékoztatta a jelenlévőket, hogy
Shizuka megérkezett a yakuzák kíséretével.
Mikoto rémülten felkapta a kisebbik
fiát, míg a másikat nyomban maga mellé rendelte. Itachi csodálkozva pillantott
vissza az anyjára, akinek a testbeszédjéről lerít a rettegés. Az idősebbik
Uchiha fivér egy nagymacska ügyességével ugrott a partra, majd a szülőéhez
szaladt. Kíváncsian pislogott fel a felnőttekre, amikor meghallotta a
boszorkányos kacajt.
Egy hosszú, barna hajú nő vonult be
császárnőként az udvarra. Korosan sovány testén lógott a szűk kimonó, a csontos
arcán meg az élet pirje sem volt látható.
Az Otsutsuki fenyegetőn a vére felé
fordult, aki legyezőével takarta el cinikus vigyorát.
– Mily fagyos fogadtatás – jegyezte
meg derűsen Shizuka, mikor megállt, majd a kardja markolatára fonta az ujjait –
Húgocskám már megint rossz fát tettél a tűzre. Tűrhetetlen a viselkedésed, nem
érdemled Fugaku jólelkűségét – rontott rá a nővér a húgára, de a támadást az
apjuk sikeresen megakadályozta.
Indra előhúzta kimonó felsőjéből a
pisztolyát, melyet állandóan magánál hordott, és könyörtelenül az idősebbik
gyereke felé tartotta, és elsütötte.
Shizuka riadtan hőkölt hátra, és
rávicsorgott a teremtőjére. A golyó csak a nyakát súrolta, mely enyhén elkezdet
vérezni. A yakuzák, akik jóval távol szobroztak mentem megiramodtak az
úrnőjükhöz.
Mikoto óvón ölelte át a gyermekeit,
akik sírtak félelmükben. Az anyjuk nyugtalansága, a nagyapjuk haragja, és a
vészjósló hangok összessége horrorisztikusan hatot rájuk. Itachi gyorsan
letörölte a pofijáról a könny folyamot, ugyanis eszébe jutott, hogy az
édesapja, mindig megdorgálta az e-fajta gyengeségért. Szipogva bújt az
anyukájához, aki remegő hangjával meg akarta nyugtatni.
– Shizuka! Ezt mire véljem?! –
csatlakozott a feszült társasághoz Fugaku, aki ma hajnalban érkezett meg az
apósához, hogy haza vigye a családját.
– Hogyhogy itt vagy? Úgy volt…
– Fogd be! – dörrent fel az Uchiha,
mikor oda sétált a feleségéhez, és megmarkolta annak törékeny vállát – Mikotot,
bízd rám! Intézem, ha engedetlen!
Az Uchiha asszonyság összeszorította
a fogát, mikor az ura ráfogott a sérült testrészére. Ijedten felnézett, majd az
apjára sandított, aki továbbra is háttal állt neki. Azt hitte a teremtője
menedéket biztosít számukra, erre rá kellett döbbennie, hogy Fugakut segíti.
– De hát, még is mióta vagy itt?
Az Uchiha férfi gyilkos pillantással
sújtotta a nejét, aki abban a pillanatban meghunyászkodott, és elnémult.
– Ma érkezett, hogy megbeszéljük a
dolgokat. Vissza akar kapni titeket – adott választ közönyösen az Otsutsuki,
aki alig bírta leplezni a haragját.
Mélységesen megbánta, hogy egykoron
féltve óvott leányát erre a diktatórikus alak gondjai bízta. Fugaku Uchiha
teljesen leuralta Mikotot, miközben a szeretőjét az egekig magasztalta. Annyi
szomorúságot okozott legfiatalabb gyermekének, mint még senki más.
– Eléget szórakoztatok velem –
motyogta az Uchiha asszony összetörten – Fejezzük be Fugaku. Elengedlek, ezáltal
a nővéremmel boldogok lehetettek.
Az Uchiha bősz bikaként fújtatott
egyet, mivel ez a két nő folyamatosan fejfájást okozott neki.
– Szóval beismered a vereségedet,
húgocskám? – érdeklődött heherészve
Shizuka, aki szinte ujjongva szaladt a szerelméhez, miként a nyakába ugorjon.
Fugaku rövid ideig viselte csak el a
szeretője túljátszott színjátékát, míg végül lefejtette magáról a vékony
karokat, és hátrébb lépet. Shizuka értetlenkedve bámult a férfira, ugyanis nem
tudta mire vélni annak zárkózott viselkedését.
– Mikotot, senki nem
helyettesítheti. Még te se, Shizuka –
közölte az Uchiha velősen.
Erre mindenki felfigyelt, és a
yakuzák menten bekerítették a hatalmaskodó maffiavezetőt. Indra Otsutsuki bár
továbbra sem szívlelte vejét, de azt a javára írta, hogy tényleg a maga módján
gondot viselt a kisebbik lányára. Sőt, ezzel a kijelentéssel elárulta azt is,
miszerint a feleségét jobban szerette az ágyasánál.
– Shizuka fogd vissza a
talpnyalóidat! Elfelejtetted, kivel állsz szembe! – tört előre Indra, miként megállítsa a yakuzákat
heves rohamát.
A yakuzák eleinte nevetve
fenyegetődztek, és a látszat kedvéért pár lövéssel rá akartak ijeszteni az
orosz maffiavezére. Azonban az Otsutsuki olyan sok mindent átélt, és
megtapasztalt, hogy már nem akadt olyan dolog, ami félelmet keltett volna fel
benne. Sötét tekintetéből csak az öldöklés utána vágyát lehetett kiolvasni.
Ördögi mosolyra húzta a száját, majd hüvelykujjával a kemény mellkasára bökött.
– Aki átlyukasztja a tüdömet, az élve
távozhat!
Mikoto az apja kihívását hallva
hangosan zokogni kezdett, és tenyerét a fülére tapasztotta, hogy ne érzékelje a
töltények vészjósló süvítését.
Fugaku védelmezőn átölelte a félő
hitvesét, miközben kíváncsian fürkészte az apósát. Azonban Indra Otsutsuki
démoni vakmerőséggel közeledett a csőcselék felé. A yakuzák érzékelték az orosz
férfi kegyetlen kisugárzását, és ez meghátrálásra késztette őket. Ahogy Indra a
csapat első emberéhez ért, mutatóujját felemelte, és a fickó homlokához
érintette.
– Ég veletek – köszönt el cinikusan
az Otsutsuki ellenségeitől.
Néhány másodperc alatt az összes
tetovált alak a földre hullott, és vérük pirosra festette a földet. Shizuka
piros pettyektől tarkított kimonója bő ujj részébe rejtette a méregtől remegő
kezét.
A rezidencia tetején lévő
bérgyilkosok távoli alakját fürkészte. A verőfényes nap sugara elvakította a
szemét, mire ösztönösen lehunyta szemhéját, és oldalra fordította az arcát.
– Csak te maradtál. Rajta Shizuka,
próbálj szerencsét. Hátha túléled – szólította fel az orosz maffiavezér az
idősebbik lányát, a gyalázatos tettre.
Indra elkezdet tíztől visszafelé
számolni, miként a gyermeke tudtára adta, hogy ketyeg az óra. Shizuka leguggolt
halott szolgálójához, és elvette a pisztolyt. A teremtőjére szegezte, és
készült meghúzni a ravaszt, mikor Mikoto hangja megállásra sarkalta őket.
– Apu, ne tedd! A kedvemért enged el
a nővéremet!
– Olyan vagy, mint anyád – sóhajtott
fel reménytelenül az Otsutsuki – Légy hálás a húgodnak, Shizuka.
Fugaku megpuszilta a remegő felesége
ébenfekete haját, majd szánakozva a szeretőjére sandított. A szíve két felé húzott,
hiszen, mindkét nő nagy szerepet töltött be a mindennapjaiban.
Eközben Itachi az öccsével kézen
fogva bámulták a holttesteket. Az idősebbik fivér korához képest már érett
gondolkodású volt, ezért el akarta takarni a kicsi Sasuke szemét, azonban a fiú
megakadályozta. Az ifjabb Uchiha egyenesen a halott emberhez ment, aki a
vértócsába hevert, és alattomosan, belerúgott.
– Mihaszna bábok – közölte ridegen a
kicsi Sasuke, akinek viselkedése felkeltette a felnőttek érdeklődését.
Mikoto a gyermekéhez szaladt, és
felkapta a karjába. Egész lénye beleremegett a zokogásába, hiszen a fia ezzel a
tettével rádöbbentette, hogy milyen gátlástalan vénákat örökölt a felmenőitől.
Indra szája ó betűt formált
csodálkozásában, majd ördögi vigyor futott át markáns arcán. Sasuke ijesztő
módon hasonlított rá, ezért bizonyossá vált számára, hogy ki lesz a méltó
utódja.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése